1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 7-9., BME L épület
Korábbi bejegyzéseinkben megnéztük, hogy milyen lépések során lehet megtervezni egy raktárépületet. A mai írásunkkal szeretnénk elindítani egy új sorozatot, melynek részeiben röviden sorra vesszük a különböző tárolási technológiákat, megnézzük, hogy mégis mivel töltsük fel az elkészült épületünket. Bemutatjuk az adott technológia felépítését, működését, leírjuk, hogy a logisztika mely területén, milyen esetekben célszerű azt alkalmazni, végül néhány mondatban összefoglaljuk a megoldás mellett szóló előnyöket és hátrányokat.
Egyfajta tartalomjegyzék gyanánt rendszereztük a bemutatásra kerülő darabárus tárolási technológiákat:
ÁLLVÁNY NÉLKÜLI STATIKUS RENDSZEREK
Sorozatunk első részében az állvány nélküli statikus tárolási rendszerrel fogunk közelebbről megismerkedni. Mivel nincs szükség speciális, az egységrakományok tárolásához szükséges eszközre, így méltán nevezhetjük ezt a módozatot a legegyszerűbbnek a bemutatásra kerülő lehetőségek közül: lényege, hogy az árukat közvetlenül egymás mellé, illetve egymásra (általában 4 szint magasságig halmazolva) kell elhelyezni. A módszer legfőbb előnye a kis beruházási költség, hiszen nem kell felépíteni teljes állvány rendszereket. Ebből eredeztethető a rendszer rugalmassága is, ugyanis a tömbök áthelyezhetők, az elrendezés könnyen változtatható például újabb árufajták megjelenése esetén. Főként azonos típusú (monostruktúrájú), egymásra helyezhető egységek tárolása esetén célszerű alkalmazni, szabadtéri vagy kismagasságú tároló területeken.
Fontos megjegyezni, hogy az állvány nélküli statikus rendszerekre általánosságban érvényes, hogy az áru halmazolása növeli a sérülések valószínűségét, a sík rakodólapos egységrakományok teherbírása (mely jelentősen függ a csomagolástól) pedig csak néhány (3-4) tárolási szintet tesz lehetővé. A halmazolhatóság oldalfalas rakodólapok alkalmazásával növelhető, hiszen ebben az esetben a halmazolhatóság független az áru és annak csomagolásának jellegétől.
TÖMBÖS ÉS SOROS ELRENDEZÉS
Elrendezés tekintetében megkülönböztethetünk tömbös és soros változatot. Előbbi esetén a tömb belsejében elhelyezett egységrakományokhoz történő közvetlen hozzáférés nem biztosítható, a FIFO elv így nem megvalósítható. Az alapterület és térfogat kihasználása viszont kiváló, hiszen a közlekedő folyosók elhagyásával helyet „spórolunk”.
Amennyiben több, eltérő fajtájú termék tárolása szükséges, úgy érdemesebb a soros elrendezést választani, hiszen így több rakodólaphoz biztosítunk közvetlen hozzáférést, valamint a FIFO-elv is megvalósítható kevesebb extra mozgatással. Természetesen a kiszolgáló folyosók megnövekedett száma és a halmazolhatóság is jelentősen rontja az alapterület és térfogat kihasználást.
Készítette: Bertalan Marcell
