Logisztikai folyamatok időmérése

Miért érdemes időmérést végezni a logisztikai folyamatokban?

A logisztikai folyamatok időmérésével objektív képet kaphatunk az egyes műveletek időigényéről, a munkaidő felhasználásáról és a folyamatok hatékonyságáról. A mérési eredmények segítségével feltárhatók a veszteségek, az indokolatlan várakozások és a fejlesztési lehetőségek. A megfelelően előkészített időmérés hozzájárulhat a logisztikai költségek csökkentéséhez, a kapacitások jobb kihasználásához és a termelékenység növeléséhez. Egzakt számok alapján tudjuk kijelölni a fejlesztési irányokat nem pedig megérzések alapján.

Mikor van szükség logisztikai folyamatok időmérésére?

Időmérésre akkor lehet szükség, ha a vállalat nem ismeri pontosan a folyamatai időigényét, kapacitáshiányt tapasztal, vagy szeretné javítani a raktári és belső logisztikai működését. Hasznos lehet új raktár tervezésekor, létszámigény meghatározásakor, teljesítményproblémák feltárásakor, illetve ERP- vagy WMS-rendszer bevezetése előtt. A mérés akkor is indokolt lehet, ha a vállalat szeretné számszerűsíteni egy tervezett folyamatfejlesztés várható hatásait.

Hogyan történik a logisztikai folyamatok időmérése?

A folyamat a vizsgálat céljának és a mérendő tevékenységeknek a meghatározásával kezdődik. Ezt követi a megfelelő mérési módszer kiválasztása, a folyamatok megfigyelése és az időadatok rögzítése. A mérés lehet ciklusidő mérés vagy multimoment mérés is, attól függően, hogy mi a mérés célja. Az összegyűjtött adatokat elemezzük, azonosítjuk a főbb veszteségeket és szűk keresztmetszeteket, majd fejlesztési javaslatokat dolgozunk ki. A szükséges mérésszámot statisztikai alapon határozzuk meg.

Mi az a ciklusidőmérés, és mire használható a logisztikában?

A ciklusidőmérés egy adott művelet vagy ismétlődő munkafolyamat elvégzéséhez szükséges idő meghatározása. A logisztikában alkalmazható például komissiózás, betárolás, kitárolás, csomagolás, rakodás vagy belső anyagmozgatás vizsgálatára. Az eredmények felhasználhatók a folyamatok összehasonlítására, a kapacitások meghatározására, a normaidők kialakítására és akár teljesítménybér bevezetésére is.

Mi az a mintavételes munkanapfelvétel, más néven multimoment mérés?

A mintavételes munkanapfelvétel során előre meghatározott időpontokban rögzítjük, hogy a munkatársak milyen tevékenységet végeznek. A megfelelő számú megfigyelés alapján megbecsülhető, hogy a munkaidő mekkora része fordítódik tényleges munkavégzésre, várakozásra, anyagkeresésre, adminisztrációra vagy más tevékenységre. A módszer különösen hasznos a rejtett veszteségek feltárásához és a munkaidő-felhasználás elemzéséhez. A mérés eredményeként megkapjuk a raktári dolgozók produktivitását mely jellemzi a működésünk hatékonyságát.

Hogyan lehet feltárni a rejtett veszteségidőket a raktárban?

A rejtett veszteségek gyakran sok kisebb időveszteségből adódnak össze. Ilyen lehet a felesleges gyaloglás, a hosszú anyagmozgatási útvonal, a várakozás, az anyagok keresése, az információhiány vagy a nem megfelelő munkaszervezés. A folyamatok célzott multimoment mérésével és a tevékenységek elemzésével meghatározhatók a legjelentősebb veszteségforrások. Az eredmények alapján rangsorolhatók a fejlesztési lehetőségek, így a vállalat a legnagyobb várható hatású intézkedésekre összpontosíthat.

Hogyan határozható meg a raktári folyamatok normaidője?

A normaidő meghatározásához először felmérjük a vizsgált műveletet, majd megfelelő módszerrel megmérjük annak időigényét. Fontos hogy a normaidő meghatározásakor nem csak az adott folyamat időigényét kell alapul vennünk hanem a folyamathoz kapcsolódó járulékos tevékenységek időráfordítási arányait is, utóbbi mintavételes munkanapfelvétellel határozható meg legegyszerűbben. A megalapozott normaidők segítséget nyújtanak a kapacitástervezéshez, a létszámigény meghatározásához, a költségkalkulációhoz és a teljesítményértékeléshez.

Hogyan segíti az időmérés a létszám- és kapacitástervezést?

A folyamatok tényleges időigényének ismeretében pontosabban becsülhető meg, hogy egy adott árumennyiség kezeléséhez hány munkatársra, munkaórára és anyagmozgató gépre van szükség. Az időadatok alapján megvizsgálható a rendelkezésre álló erőforrások kihasználtsága, a műszakok terhelése és a kapacitások közötti egyensúly. Ez segíthet csökkenteni a túlterhelés, a felesleges kapacitás és az egyenetlen munkaterhelés kockázatát.

Hogyan használhatók az időmérési eredmények az ERP- és WMS-rendszerek beállításához?

A megbízható időadatok fontos alapot biztosíthatnak a vállalatirányítási és raktárirányítási rendszerek paraméterezéséhez. A pontos időadatok segítségével a rendszer tudja optimalizálni az egyes munkakörök és szereplők terheltségét. A rendszer számára az időadat fontos azegyes feladatok priorizálásai sorrendje miatt is. ERP és/vagy WMS rendszer bevezetéséhez elengedhetetlen a raktári folyamatok időigényének ismerete.

Az időmérés a dolgozók ellenőrzésére szolgál?

Alapvetően nem. Az időmérés elsődleges célja a folyamatok működésének megértése és fejlesztése, nem pedig önmagában az egyes munkatársak ellenőrzése. A teljesítményt ugyanis nemcsak az egyéni munkavégzés, hanem a munkaszervezés, az eszközök rendelkezésre állása, az anyagellátás és a munkakörülmények is befolyásolják. A folyamatközpontú vizsgálat segít elkülöníteni az egyéni tényezőket a rendszerből eredő problémáktól, és megalapozza a célzott fejlesztési intézkedéseket. A fentiekből adódóan a legtbb esetben a mérés során nem is jegyezzük fel a munkavégző nevét, hanem csak a pozícióját.

Miért érdemes külső szakértőre bízni a logisztikai időmérést?

A szakszerű időmérés megfelelő módszertant, tapasztalatot és következetes adatelemzést igényel. Külső szakértő bevonásával objektívebb kép alakítható ki a folyamatokról, miközben a vállalat saját munkatársainak nem kell a teljes mérési és elemzési feladatot ellátniuk. A független szakmai értékelés segít feltárni a megszokott működésből adódó, belső szemmel nehezebben észrevehető veszteségeket, és konkrét fejlesztési javaslatokat eredményezhet. Az együttműködésnek különböző szintjei lehetnek, lehetőség akár hogy betanulást követően a Megbízó maga végezze el a méréseket, és a szakértő a kiértékelést és a fejlesztési javaslatokat dolgozza ki.

Mennyi ideig tart egy logisztikai időmérési projekt?

A projekt időtartama a vizsgált folyamatok számától, összetettségétől, a szükséges mérési pontosságtól és az elemzés mélységétől függ. Jellemzően egy raktári időmérés 2-4 hetes időtartamot ölel fel.

Milyen logisztikai folyamatok időmérésére van lehetőség?

Időmérés végezhető többek között raktári komissiózás, betárolás, kitárolás, csomagolás, rakodás, belső anyagmozgatás, árubeérkeztetés és termelést kiszolgáló logisztikai tevékenységek esetén. A vizsgálat kiterjedhet egyetlen műveletre, egy adott munkakörre vagy egy teljes logisztikai rendszerre. Fontos természetesen a folyamat mérhetősége, hiszen a nem standardizált mindig más módon elvégzésre kerülő folyamatok nehezebben mérhetők és jóval több mérési adatra van szükség a megfelelő megbízhatóságú eredményhez. Ilyen esetekben ezen folyamatokat érdemes lehet előbb standardizálni és azt követően mérni.

Milyen eredményt kap a vállalat az időmérési projekt végén?

A projekt eredményeként a vállalat részletes mérési adatokat, kiértékelt ciklusidőket, munkaidő-felhasználási elemzést, normaidőket, kapacitásszámításokat és fejlesztési javaslatokat kaphat. Az eredmények megmutathatják, mely folyamatokban jelentkeznek a legnagyobb veszteségek, és hol érdemes beavatkozni. A cél olyan, adatokkal alátámasztott döntési alap létrehozása, amely támogatja a hatékonyság növelését és a logisztikai költségek csökkentését. A mérési eredmények segítségével meghatározhatók a logisztikai egységköltség adatok és KPI-ok, melyek leírják a logisztikai rendszer hatékonyságát.

Mennyibe kerül a logisztikai folyamatok időmérése?

A logisztikai időmérés költsége a vizsgálat terjedelmétől, a mérendő folyamatok számától, a szükséges mérési időtől és az elemzés mélységétől függ. Egyedi árajánlat készíthető a vállalat céljai és a szükséges szakértői ráfordítás alapján. Az ajánlat kialakításakor érdemes figyelembe venni, hogy a mérés nemcsak az aktuális működés feltérképezését szolgálja, hanem a fejlesztési lehetőségek számszerűsítéséhez és a várható megtakarítások megalapozott becsléséhez is hozzájárulhat.