1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 7-9., BME L épület
Beszéljünk egy raktárról, gyártósorról vagy akár szolgáltatói területről: mindhárom esetben furdalhat minket a kíváncsiság, hogy vajon mennyi időt igényel? Ennek az egyszerű kérdésnek a megválaszolása rengeteg problémát vethet fel, de ezekre reagálva egyben megoldásokat is vonhat maga után. Önmagában hordozza a számszerűsíthetőség erejét, mellyel konkrét, fontos kimutatások, mutatószámok, és így előrejelzések tárháza nyílhat meg előttünk. Mérési módszertanok c. cikksorozatunk első részében a vizsgálatok fajtáit ismertetjük.
MIT NYERÜNK VELE?
Megfogalmazódott már bennünk a probléma, ám az elemzés előtt még egy kardinális lépést kell megtennünk: besorolni adott típusok közé a szükséges időmérést. Legyen az bármilyen adatfelvétel és -elemzés: költséghelyeket elemezhetünk, erőforrás-munkaerő szervezés és/vagy folyamatfejlesztés támogatást kaphatunk, kihasználtság és szűk keresztmetszet azonosítás lehetősége tárul elénk, és még számtalan előnyét élvezhetjük.
Általánosságban igaz, hogy egy átfogó elemzés vagy fejlesztés előtt a folyamatok megismeréséhez elengedhetetlen azok megfigyelése és mérése. A feladatjellemzők meghatározásához kétféle módszertani megoldás van:
- korlátozott részletességű vizsgálat
- részletes vizsgálat
FOLYAMATVIZSGÁLATI MÉRÉSI MÓDSZERTANOK
A korlátozott részletezésű vizsgálat nagyvonalú, becsléseken alapuló eljárás. Célirányos kérdések megválaszolása alapján viszonylag gyors eredményre juthatunk. Ezt a részletes vizsgálat előkészítésére, vagy kisebb jelentőségű feladatok esetén alkalmazzuk.
Részletes vizsgálat célja a számszerűsíthető, vagy nem számszerűsíthető, de mindenképpen „mélységi” jellegű adatok pontos feltárása, értékelése. Részletes vizsgálat adatfelvételi módja lehet közvetlen (primer) és közvetett (szekunder).
Közvetett esetén vállalati informatikai rendszerben rögzített törzsadatokból, elektronikus nyilvántartásból vagy papír alapú bizonylatokból dolgozunk. Itt nem a „keletkezés helyén” történik indirekt adatrögzítés, ezért nagyfokú adatkonszolidálási és feldolgozási igény szükséges. Közvetlenül végezhetünk manuálisan vagy gépi úton adatfelvételt, vagyis méréseket végezhetünk.
Manuálisan rögzíthet maga a lebonyolításban részt vevő dolgozó, vagy külső felmérő. Gépi úton adatrögzítő készülék, regisztráló műszerek, illetve videofelvételek segítségével juthatunk adatokhoz. Ennél a módnál a „keletkezés helyén” történik direkt adatrögzítés.
Mindkét adatfelvételi módot követhet teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat. Teljes körű esetén az összes adat, mozgás és körülmény felvétele majd elemzése szükséges. Reprezentatív mérésnél kisszámú minta alapul vételével próbálunk következtetni az egész rendszerre, mellyel ma munkaráfordítás csökkenthető. A megbízhatóság minden esetben növelhető a mintaelemek számának megfelelő növelésével – ennél a mérésnél fontos, hogy a minta véletlenszerűségét biztosítsuk.
Az adatfelvételek alapját adó időmérések kétféle módszer szerint említhetők: multimoment (mintavételes munkanapfelvétel) és a hagyományos paraméteres (időmérés). Ezekkel a módszertanokkal a sorozat következő cikkében ismerkedhetnek meg.
KÉSZÍTETTE: Puskás Eszter & Fölföldi Konrád
