1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 7-9., BME L épület
Raktártervezési cikksorozatunkat folytatva mindenképp említést kell tennünk a konkrét raktári folyamatok tervezésének metódusáról. Számos alkalommal ér minket olyan megkeresés, igény, amikor az Ügyfél fejét vakargatva áll a raktár folyamattervezése előtt. Meglévő raktárépületbe, raktárcsarnokba kérnek tervezési, tanácsadási segítséget úgy, hogy az objektum tervezésekor figyelmen kívül hagyták a folyamattervezési, tárolástechnikai stb. szempontokat. Így egy fizikailag korlátozott területen kell ennek következtében korlátos raktártervezéseket végeznünk.
RAKTÁR, a ,,nagy fekete doboz”
Egy raktár – mely kívülről egy „nagy, fekete doboznak” látszódhat – belülről különböző, de mégis szorosan kapcsolódó, egymással összhangban együttműködő alrendszerekből épül fel:
Legtöbb esetben a raktártervezés úgymond „belülről kifelé” haladva történik. Ezt specifikusan az aktuális projekt határozza meg, ám lényegét tekintve az alrendszereket egymás után érintve végzünk komplex folyamattervezéseket. Megemlítendő, hogy a résztervezések során az optimális megoldásokra való, egymástól független törekvés felvethet problémákat amikor már a teljes raktárrendszert vizsgáljuk.
Ez alapján az alrendszerek tervváltozatainak különböző kombinációjaként összeálló rendszerváltozatok működését felül kell vizsgálni, felmerülő finomtervezési feladatokat ellátni. Emellett feltétlenül szükségszerű kitérni a funkcionális területek különböző alrendszerekbe való integrálására, hiszen ezek nélkül elkerülhetetlen egy raktár üzemeltetése. Ide értendők a göngyöleg és hulladék kezelő területek, karanténok, visszárukezelésre szolgáló zónák, és egyéb, egyedi igényeket ellátó funkcionális területek kialakítása. Ezeket a résztervezési lépéseket mind-mind elvi síkon definiált raktártervezési fázisokba sorolhatjuk.
MI A MEGOLDÁS?
Összességében egy raktár működéséhez, folyamatainak felvételéhez és az ahhoz igazodó kialakításhoz, így a komplex tervezéshez elengedhetetlen a megfelelő szakemberek, mérnökök alkalmazása. Megalapozott tervezési irányelvek vagy szükséges módszertanok hiánya mellett egy pontatlan raktártervezés deficites befektetésbe futhat – ezzel szemben a napjainkban egyre előtérbe kerülő tervezési kiszervezés, mint olyan a feladatra alkalmas alvállalkozók közreműködésével pénzt és időt megspórolva nyújthat megtérülő megoldást.
KÉSZÍTETTE: Puskás Eszter & Fölföldi Konrád
A cikk részletes és alapos elemzése a raktártervezés komplexitásáról értékes hozzáadott értéket jelent a témával foglalkozó szakemberek számára. A ‘nagy fekete doboz’ metafora találóan szemlélteti a raktárrendszerek belső összetettségét és az egyes alrendszerek szoros kölcsönhatását.
Egyetértek azzal, hogy a résztervezések során az optimális megoldások keresése könnyen ellentmondásos helyzetekhez vezethet a teljes rendszer szempontjából. Érdeklődéssel venném tudomásul, hogy milyen szimulációs eszközöket vagy módszereket alkalmaznak a különböző tervezési alternatívák összehasonlítására és a legjobb megoldás kiválasztására.
A funkcionális területek integrálásának fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni. A göngyöleg- és hulladékkezelés, valamint a visszárukezelés gyakran elhanyagolt területek, amelyek jelentősen befolyásolhatják a raktár hatékonyságát.
A cikk végén említett tervezési kiszervezés egyre népszerűbb megoldás. Milyen tényezőket kell figyelembe venni egy vállalatnak, amikor eldönti, hogy saját maga tervezze meg a raktárát, vagy külső szakértőhöz forduljon? A költségek mellett milyen egyéb szempontok játszanak szerepet ebben a döntésben, például a vállalat belső erőforrásai, a projekt komplexitása vagy a szakértői tudás megléte?